Valószínűségszámítás

A valószínűségszámítás a matematika egyik ága. Eredeti motivációját a véletlen (más szóval indeterminisztikus) tömegjelenségek, röviden kísérletek vizsgálata adta. Ezek a kísérletek tetszőlegesen sokszor ismétlődhetnek (ettől tömegjelenségek), minden megismétlődésük többféle kimenetellel járhat, ugyanakkor nem tudjuk pontosan előre megmondani, hogy melyik ismétlődés alkalmával melyik kimenetel következik be (ettől indeterminisztikusak). Kísérlet például egy pénzérme feldobása: elvileg akárhányszor feldobhatjuk, de általában nem tudjuk határozottan megjósolni, melyik oldalára esik.

A huszadik században a valószínűségszámítást a Kolmogorov-axiómákkal formális alapokra helyezték. Ezzel a valószínűségszámítás az analízis absztraktabb, halmazelméleti-topológiai ágai közé tagozódott be.

Főbb ágai a klasszikus valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, a sztochasztikus folyamatok elmélete (folyamatstatisztika), és az információelmélet.

Más nyelveken
azərbaycanca: Ehtimal nəzəriyyəsi
беларуская (тарашкевіца)‎: Тэорыя імавернасьцяў
Esperanto: Probablokalkulo
Bahasa Indonesia: Teori peluang
íslenska: Líkindafræði
日本語: 確率論
한국어: 확률론
Bahasa Melayu: Teori kebarangkalian
Nederlands: Kansrekening
norsk nynorsk: Sannsynsrekning
srpskohrvatski / српскохрватски: Teorija vjerovatnoće
Simple English: Probability theory
slovenščina: Verjetnostni račun
oʻzbekcha/ўзбекча: Ehtimollar nazariyasi
Tiếng Việt: Lý thuyết xác suất
吴语: 概率论
中文: 概率论