Programozási nyelv

A programozási nyelv a számítástechnikában használt olyan, az ember által olvasható és értelmezhető utasítások sorozata, amivel közvetlenül, vagy közvetve (például: gépi kódra fordítás után) közölhetjük a számítógéppel egy adott feladat elvégzésének módját.

A programozási nyelvek kategóriák szerinti csoportosításban, betűrendben felsorolva.

A programozási nyelvek története

Elterjedt nézet, hogy Charles Babbage készítette az első számítógép-szerű gépet, amire különböző programokat írt (az assemblyvel egyenértékben) Ada Lovelace.

Alan Turing felhasználta az elméleti konstrukciót a Turing-géphez, amely általános alapelveiben már úgy viselkedik, mint egy mai modern számítógép, összhangban az input, alacsony szintű programmal.

Az 1940-es években, amikor az első számítógépet megalkották, programozókra volt szükség, akik a saját kezükkel működtették a gépeket. Ebben az időben a számítógépek hihetetlenül nagy méretűek és drágák voltak. A robbanásszerű elektrotechnikai fejlődés a 20. század végén elősegítette a felhasználóbarát számítógépek elterjedését. Csak Konrad Zuse képzelte el az általa kifejlesztett Plankalkül használatát úgy, ahogy azokat napjainkban használjuk problémáink megoldására.

Az ezt követő fejlődés ( tranzisztorok, integrált áramkörök és chipek) a számítógépeket sokkal megbízhatóbbá, könnyebben kezelhetővé tette, s a legkülönbözőbb programozási nyelvek is futtathatóvá váltak. Ez vezetett az exponenciálisan növekvő fejlődéshez, amely az internetet, a mindenütt előforduló számítógépeket eredményezte, és megnövelte a hozzáférhetőséget olyan programozási nyelvekhez, mint például a Python, a Visual Basic stb.

Ahogyan a számítógépek ára drámaian csökkent, úgy nőtt a programok komplexitása és jelentősége, ami magával hozta azt, hogy a számítógép-időnél kétségtelenül sokkal fontosabbá vált a fejlesztési idő.

Az újonnan beépített, vizuális fejlesztői környezet ( IDE) nyilvánvaló fejlődést hozott. Csökkentették az idő-, és pénzráfordítást. A képernyő területei, melyek végrehajtják a programvezérlést, gyakran interaktívan átrendezhetőek. A kód-részleteket egy egérkattintással is előhívhatjuk. A munkát tehát előregyártott komponensek és újra felhasználható kódokkal operáló eljáráskönyvtár teszik könnyebbé.

A korszerű nyelvek új fejlesztéseket tartalmaznak, mint például felhasználói jogok meghatározása; szabadon variálható, testhezálló telepítés és kinézet.

Az objektumorientált programozás módszertana képes lényegesen csökkenteni a programok elkészítési idejét, a programkód olvashatóságát, de azok hatékonyságát is.

Lásd még: Programozási paradigma.

Más nyelveken
Afrikaans: Programmeertaal
Alemannisch: Programmiersprache
العربية: لغة برمجة
žemaitėška: Pruogramavėma kalba
беларуская (тарашкевіца)‎: Мова праграмаваньня
brezhoneg: Yezh programmiñ
ᨅᨔ ᨕᨘᨁᨗ: ᨅᨔ ᨀᨚᨇᨘᨈᨛᨑᨛ
Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄: Piĕng-tiàng ngṳ̄-ngiòng
Esperanto: Programlingvo
עברית: שפת תכנות
Bahasa Indonesia: Bahasa pemrograman
íslenska: Forritunarmál
la .lojban.: samplabau
Basa Jawa: Basa pamrograman
ភាសាខ្មែរ: ភាសាកម្មវិធី
Lëtzebuergesch: Programméiersprooch
македонски: Програмски јазик
Bahasa Melayu: Bahasa pengaturcaraan
မြန်မာဘာသာ: Programming language
Plattdüütsch: Programmeerspraak
Nederlands: Programmeertaal
norsk nynorsk: Programmeringsspråk
русиньскый: Язык проґрамованя
srpskohrvatski / српскохрватски: Programski jezik
Simple English: Programming language
slovenčina: Programovací jazyk
slovenščina: Programski jezik
српски / srpski: Програмски језик
Basa Sunda: Basa program
svenska: Programspråk
татарча/tatarça: Программалау теле
oʻzbekcha/ўзбекча: Programmalash tili
Tiếng Việt: Ngôn ngữ lập trình
中文: 编程语言
Bân-lâm-gú: Thêng-sek gí-giân
粵語: 程式語言