Prágai tavasz

A prágai tavasz (csehül: Pražské jaro, szlovákul: Pražská jar) 1968 januárjától augusztus végéig tartó csehszlovákiai kísérlet volt az „emberarcú szocializmus” megteremtésére, a politikai, társadalmi és gazdasági élet, a párt és az állam demokratizálására.

Tüntetés Helsinkiben Csehszlovákia lerohanása ellen

1968 januárjában a tizenöt éve hatalmon lévő, dogmatikus, represszív Antonín Novotnýt a reformer Alexander Dubček váltotta Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) főtitkári posztján. Dubček haladéktalanul nekilátott, hogy a párt és a rendszer demokratizálásával úrrá legyen az immár tüntetésekbe torkolló, széles körű társadalmi elégedetlenségen, amelyet két évtized elhibázott gazdaságirányítása és elnyomó belpolitikája váltott ki. Véget kívánt vetni a koncepciós pereknek, szabadlábra helyeztetett minden politikai elítéltet. Márciusban eltörölte a sajtócenzúrát és az utazási korlátozásokon is enyhített. Sikerére és népszerűségére jellemző, hogy bár az országban óriási volt az elégedetlenség, főtitkársága idején a tömegek továbbra sem kérdőjelezték meg a párt vezető szerepét (kérdés, hogy ez hosszú távon is így maradt volna-e). Ám Dubček, miközben a jó viszony fenntartására törekedett Moszkvával, nem mérte föl, milyen kihívást jelentenek reformjai a „testvérpártok” – a többi szocialista ország vezetése – számára. A munkásosztály keletnémet és lengyel „élcsapatának” is megvoltak a maga legitimációs problémái, s az ottani vezetők világosan látták, hogy a cseh példa nyomán olyan engedményekre kényszerülhetnek, amelyek alááshatják a hatalmukat, sőt a Varsói Szerződés (VSZ) összeomlását is előidézhetik. Brezsnyev szovjet pártfőtitkár a helyzetet különösen veszélyesnek ítélte, s nem sokat teketóriázott: augusztus 20-ról 21-re virradó éjjel megindította a „Duna Hadművelet” fedőnevű katonai offenzívát, melyben a szovjet csapatok hatalmas létszámú lengyel, magyar és bolgár támogatással bevonultak Csehszlovákiába (a készenlétben álló keletnémet haderőt Moszkva végül visszarendelte a német–cseh határról; Románia és Albánia megtagadta a részvételt, az utóbbi ország ki is lépett a VSZ-ből).

A Varsói Szerződés egyesített erői a tüntetéseket rövid úton leverték, tankjaik „helyreállították” a rendet. A hatalmas katonai túlerővel szemben a csehszlovák hadsereg meg sem próbálta fölvenni a harcot, és – Dubček felhívására – a lakosság körében sem bontakozott ki jelentős, szervezett ellenállás, áldozatai azonban így is voltak az offenzívának, katonák és polgári személyek egyaránt.[1][2]

A prágai tavasz eltiprása után Brezsnyev a keményvonalas Gustáv Husákot állította a CSKP élére. Husák eltörölte Dubček összes reformját, nagyarányú tisztogatásokat hajtott végre a pártban, az ellenzéket pedig politikai perekkel igyekezett megfélemlíteni (ez volt a „normalizáció” időszaka, a párt hivatalos terminológiája szerint).

Magyarországi hatása

A prágai tavasz Magyarországon alig éreztette a hatását, eltiprása viszont jelentősen kihatott a politikai és társadalmi életre. Miközben a propaganda a Csehszlovákiának „testvéri segítséget” nyújtó Magyar Néphadsereg hazatérő alakulatait dicsőítette,[3] katonai részvételünk a szomszédos szuverén állam lerohanásában sokat rontott hazánk nemzetközi megítélésén, még feszültebbé tette a két ország népeinek amúgy sem túl jó viszonyát, itthon pedig kedvezőtlen közhangulatot teremtett, ami a hatalmi legitimációjára különösen érzékeny Kádárnak nem volt mindegy.

A prágai őrségváltást a felvidéki magyarság is megsínylette. Miután a korrekt nemzetiségi politikára törekvő Dubček rövid regnálása idején fellélegezhettek a cseh nacionalista Novotný 15 éven át tartó represszív uralma alól, ismét egy magyargyűlölő került Csehszlovákia élére: az a Gustáv Husák, aki 1945-ben a Szlovák Nemzeti Tanács belügyi megbízottjaként főszerepet játszott a magyarok és németek kollektív bűnösségét deklaráló, a felvidéki magyarság jogfosztását és kitelepítését lehetővé tevő kassai kormányprogram megvalósításában.

Más nyelveken
English: Prague Spring
Alemannisch: Prager Frühling
العربية: ربيع براغ
azərbaycanca: Praqa baharı
беларуская: Пражская вясна
беларуская (тарашкевіца)‎: Праская вясна
български: Пражка пролет
Cymraeg: Gwanwyn Prâg
Esperanto: Praga Printempo
فارسی: بهار پراگ
Gàidhlig: Earrach Phràg
Bahasa Indonesia: Kebangkitan Praha
íslenska: Vorið í Prag
日本語: プラハの春
한국어: 프라하의 봄
Latina: Ver Pragense
lietuvių: Prahos pavasaris
македонски: Прашка пролет
Nederlands: Praagse Lente
norsk nynorsk: Prahavåren
ਪੰਜਾਬੀ: ਪਰਾਗ ਬਸੰਤ
português: Primavera de Praga
русиньскый: Пражска ярь
srpskohrvatski / српскохрватски: Praško proljeće
slovenčina: Pražská jar
slovenščina: Praška pomlad
српски / srpski: Прашко пролеће
svenska: Pragvåren
Türkçe: Prag Baharı
українська: Празька весна
Tiếng Việt: Mùa xuân Praha