Hidrogén

1 -hidrogénhélium
-

H

Li
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                               
   
1s1
1
H
Általános
Név, vegyjel, rendszámhidrogén, H, 1
Elemi sorozatnemfémek
Csoport, periódus, mező1, 1, s
Megjelenés
Hydrogen discharge tube.jpg
Atomtömeg1,00784–1,00811 g/mol[1]
Elektronszerkezet1s1
Elektronok héjanként1
Electron shell 001 Hydrogen - no label.svg
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotgáz
Sűrűség(0 °C, 101,3 kPa)
0,0899 kg/m³[2]
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on0,07 (szilárd anyag: 0,0763) g/cm³[3]
Hármaspont13,8033 K, 7042 Pa
Olvadáspont14,025 K
(-259,13 °C, -434,45 °F)
Forráspont20,268 K
(-252,88 °C, -423,17 °F)
Olvadáshő0,05868 kJ/mol
Párolgáshő 0,44936 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 28,836 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K1520
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezethexagonális
Oxidációs szám1, −1
(amfoter oxid)
Elektronegativitás2,20 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 1312 kJ/mol
Atomsugár25 pm
Atomsugár (számított)53 pm
Kovalens sugár37 pm
Van der Waals-sugár120 pm
Egyebek
Hőmérséklet-vezetési tényező(300 K) 180,5 W/(m·K)
Hangsebesség(gáz, 27 °C) 1310 m/s
CAS-szám1333-74-0
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A hidrogén izotópjai
Izotópt.e.felezési időB.m.B.e. (MeV)B.t.
1H99,985%H stabil 0 neutronnal
2H0,0115%H stabil 1 neutronnal
3Hnyomokban12,32 évβ0,018613He
Hivatkozások

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany,[4] latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme. Vegyjele H, rendszáma 1. A hidrogén a legkönnyebb elem, atomtömege 1,00784–1,00811 u, egyatomos formájában (H1) a leggyakoribb elem, a világegyetem barion-tömegének mintegy 75%-a.[5][megj. 1] A fősorozatbeli csillagok nagyrészt plazma halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként héliummá alakítanak át - atommagfúziós folyamatok segítségével. A többi kozmikus testre általánosan igaz, hogy minél nagyobb, annál több benne a hidrogén: mivel a kisebb égitestek gravitációs mezeje az igen könnyű hidrogéngázt nem képes légkörében huzamosan megtartani.

Szabványos nyomáson és hőmérsékleten színtelen, szagtalan, íztelen, nem mérgező, nem fémes, egy vegyértékű, igen gyúlékony kétatomos gáz, kémiai képlete H2. A világűrben előforduló, atomos hidrogén a Földön ritka, mert a hidrogén a legtöbb elemmel könnyen képez kovalens vegyületeket; ekként jelen van a vízmolekulában és a legtöbb szerves vegyületben is. Különösen fontos szerepet játszik a sav-bázis reakciókban, az oldható molekulák közötti proton-átadásban.

Ionos vegyületeiben lehet negatív töltésű (a hidrogén anion másik neve hidrid, jele H), vagy lehet pozitív töltésű H+. Ez utóbbi kation elméletben csak egy csupasz proton, ám a valóságban az ionos vegyületekben a hidrogén kationok komplexeket alkotnak.

A hidrogén leggyakoribb izotópja a prócium (ritkán használt név, jele 1H), atommagja egyetlen protonból és nulla neutronból áll. Mint a legegyszerűbb ismert atom, elméletileg is nagy jelentőségű. Így például, mivel ez az egyetlen olyan semleges elem, amelyre a Schrödinger-egyenlet analitikus eredményt ad, energetikájának és kötéseinek tanulmányozása kulcsszerepet játszott a kvantummechanika kidolgozásában.

A hidrogéngázt mesterségesen először a 16. század elején állították elő fémek és erős savak összekeverésével. 1766–81 között elsőként Henry Cavendish ismerte fel, hogy a hidrogéngáz egy diszkrét anyag,[6] aminek égésekor víz keletkezik. Erről a tulajdonságáról kapta később a nevét: görögül a υδρογόνο „vízképzőt” jelent.[7]

Az iparban nagyrészt földgáz és vízgőz reakciójával állítják elő, kisebb mértékben nagyobb energiaigényű hidrogéntermelő módszerekkel, mint amilyen a víz elektrolízise.[8] A legtöbb hidrogént a termelés helyéhez közel használják fel. Két legnagyobb felhasználási területe a fosszilis tüzelőanyagok feldolgozása (pl.: hidrokrakkolás) és az ammóniagyártás, elsősorban a műtrágyákhoz.

A hidrogén nagyon jól oldódik egyes fémekben (pl.: palládiumban, platinában, nikkelben); mindemellett metallurgiai szempontból aggodalomra ad okot, hogy sok fémet rideggé és törékennyé tesz;[9] ezzel megbonyolítja – többek között – a csővezetékek és tartályok tervezését.[10]

Más nyelveken
English: Hydrogen
Afrikaans: Waterstof
Alemannisch: Wasserstoff
አማርኛ: ሃይድሮጅን
aragonés: Hidrochén
Ænglisc: Wætertimber
العربية: هيدروجين
অসমীয়া: উদজান
asturianu: Hidróxenu
azərbaycanca: Hidrogen
تۆرکجه: هیدروژن
башҡортса: Водород
Boarisch: Wassastoff
žemaitėška: Ondėnilis
беларуская: Вадарод
беларуская (тарашкевіца)‎: Вадарод
български: Водород
भोजपुरी: हाइड्रोजन
བོད་ཡིག: ཡང་རླུང་།
brezhoneg: Hidrogen
bosanski: Vodik
català: Hidrogen
Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄: Kĭng
нохчийн: Хилург
Cebuano: Hidroheno
کوردی: ھایدرۆجین
corsu: Idrogenu
čeština: Vodík
Чӑвашла: Шыва кĕрекен
Cymraeg: Hydrogen
dansk: Brint
Deutsch: Wasserstoff
Zazaki: Hidrocen
dolnoserbski: Wóźik
ދިވެހިބަސް: ހައިޑްރަޖަން
Ελληνικά: Υδρογόνο
emiliàn e rumagnòl: Idrôgen
Esperanto: Hidrogeno
español: Hidrógeno
eesti: Vesinik
euskara: Hidrogeno
estremeñu: Idrógenu
فارسی: هیدروژن
suomi: Vety
føroyskt: Hydrogen
français: Hydrogène
Nordfriisk: Wååderstuf
furlan: Idrogjen
Frysk: Wetterstof
Gaeilge: Hidrigin
贛語:
Gàidhlig: Haidridean
galego: Hidróxeno
Avañe'ẽ: Tatavevýi
ગુજરાતી: ઉદકજન
Gaelg: Hiddragien
客家語/Hak-kâ-ngî: Khiâng
Hawaiʻi: Eawai
עברית: מימן
हिन्दी: हाइड्रोजन
Fiji Hindi: Hydrogen
hrvatski: Vodik
hornjoserbsce: Wodźik
Kreyòl ayisyen: Idwojèn
հայերեն: Ջրածին
interlingua: Hydrogeno
Bahasa Indonesia: Hidrogen
Ilokano: Hidroheno
Ido: Hido
íslenska: Vetni
italiano: Idrogeno
日本語: 水素
Patois: Aijrojin
la .lojban.: cidro
Basa Jawa: Hidrogen
ქართული: წყალბადი
Qaraqalpaqsha: Vodorod
Kabɩyɛ: Hɩdrɔzɛnɩ
Gĩkũyũ: Hydrogen
қазақша: Сутегі
ភាសាខ្មែរ: អ៊ីដ្រូសែន
ಕನ್ನಡ: ಜಲಜನಕ
한국어: 수소
Перем Коми: Ваувтыр
Ripoarisch: Wasserstoff
kurdî: Hîdrojen
Кыргызча: Суутек
Latina: Hydrogenium
Lëtzebuergesch: Waasserstoff
лезги: Водород
Limburgs: Waterstof
Ligure: Idrogeno
lumbaart: Idrògen
lingála: Idrojɛ́ní
lietuvių: Vandenilis
latviešu: Ūdeņradis
мокшень: Ведьшачфты
олык марий: Вӱдеж
македонски: Водород
മലയാളം: ഹൈഡ്രജൻ
монгол: Устөрөгч
मराठी: उदजन
кырык мары: Водород
Bahasa Melayu: Hidrogen
Malti: Idroġenu
မြန်မာဘာသာ: ဟိုက်ဒရိုဂျင်
эрзянь: Ведь чачтый
Nāhuatl: Āyōcoxqui
Plattdüütsch: Waterstoff
Nedersaksies: Waeterstof
नेपाली: हाइड्रोजन
नेपाल भाषा: हाइड्रोजन
norsk nynorsk: Hydrogen
norsk: Hydrogen
Novial: Hidrogene
Diné bizaad: Háájiʼjin
occitan: Idrogèn
Livvinkarjala: Vezisuadu
ଓଡ଼ିଆ: ଉଦ୍‌ଜାନ
Ирон: Донгуыр
ਪੰਜਾਬੀ: ਹਾਈਡਰੋਜਨ
Papiamentu: Hidrogeno
Pälzisch: Wasserstoff
Norfuk / Pitkern: Hiidrojen
polski: Wodór
Piemontèis: Idrògen
پنجابی: ہائیڈروجن
Ποντιακά: Υδρογόνον
português: Hidrogénio
Runa Simi: Yakuchaq
română: Hidrogen
armãneashti: Hidrogenu
русский: Водород
русиньскый: Гідроґен
संस्कृतम्: उदजन
саха тыла: Водород
sardu: Idrogenu
sicilianu: Idrògginu
Scots: Hydrogen
srpskohrvatski / српскохрватски: Vodik
Simple English: Hydrogen
slovenčina: Vodík
slovenščina: Vodik
chiShona: Hydrogen
Soomaaliga: Haaydarojiin
shqip: Hidrogjeni
српски / srpski: Водоник
Seeltersk: Woaterstof
Basa Sunda: Hidrogén
svenska: Väte
Kiswahili: Hidrojeni
தமிழ்: நீரியம்
తెలుగు: హైడ్రోజన్
тоҷикӣ: Ҳидроген
Tagalog: Idrohino
Türkçe: Hidrojen
татарча/tatarça: Сутуар
тыва дыл: Водород
ئۇيغۇرچە / Uyghurche: ھىدروگېن
українська: Водень
oʻzbekcha/ўзбекча: Vodorod
vèneto: Idrògeno
vepsän kel’: Vezinik
Tiếng Việt: Hiđro
West-Vlams: Woaterstof
Volapük: Hidrin
walon: Idrodjinne
Winaray: Hidroheno
吴语:
хальмг: Гидроҗен
ייִדיש: הידראגען
Yorùbá: Háídrójìn
中文:
文言:
Bân-lâm-gú: Chúi-sò͘
粵語: