Hidrogén

1 -hidrogén hélium
-

H

Li
Általános
Név, vegyjel, rendszám hidrogén, H, 1
Elemi sorozat nemfémek
Csoport, periódus, mező 1, 1, s
Megjelenés
Hydrogen discharge tube.jpg
Atomtömeg 1,00784–1,00811 g/mol [1]
Elektronszerkezet 1s1
Elektronok héjanként 1
Electron shell 001 Hydrogen - no label.svg
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot gáz
Sűrűség (0 °C, 101,3 kPa)
0,0899 kg/m³ [2]
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 0,07 (szilárd anyag: 0,0763) g/cm³ [3]
Hármaspont 13,8033 K, 7042 Pa
Olvadáspont 14,025  K
(-259,13 ° C, -434,45 ° F)
Forráspont 20,268 K
(-252,88 ° C, -423,17 ° F)
Olvadáshő 0,05868 kJ/mol
Párolgáshő 0,44936 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 28,836 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 15 20
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet hexagonális
Oxidációs szám 1, −1
(amfoter oxid)
Elektronegativitás 2,20 ( Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 1312 kJ/mol
Atomsugár 25 pm
Atomsugár (számított) 53 pm
Kovalens sugár 37 pm
Van der Waals-sugár 120 pm
Egyebek
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 180,5 W/(m·K)
Hangsebesség (gáz, 27 °C) 1310 m/s
CAS-szám 1333-74-0
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A hidrogén izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. ( MeV) B.t.
1H 99,985% H stabil 0 neutronnal
2H 0,0115% H stabil 1 neutronnal
3H nyomokban 12,32 év β 0,01861 3 He
Hivatkozások

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, [4] latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme. Vegyjele H, rendszáma 1. A hidrogén a legkönnyebb elem, atomtömege 1,00784–1,00811  u, egyatomos formájában (H1) a leggyakoribb elem, a világegyetem barion-tömegének mintegy 75%-a. [5] [megj. 1] A fősorozatbeli csillagok nagyrészt plazma halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként héliummá alakítanak át - atommagfúziós folyamatok segítségével. A többi kozmikus testre általánosan igaz, hogy minél nagyobb, annál több benne a hidrogén: mivel a kisebb égitestek gravitációs mezeje az igen könnyű hidrogéngázt nem képes légkörében huzamosan megtartani.

Szabványos nyomáson és hőmérsékleten színtelen, szagtalan, íztelen, nem mérgező, nem fémes, egy vegyértékű, igen gyúlékony kétatomos gáz, kémiai képlete H2. A világűrben előforduló, atomos hidrogén a Földön ritka, mert a hidrogén a legtöbb elemmel könnyen képez kovalens vegyületeket; ekként jelen van a vízmolekulában és a legtöbb szerves vegyületben is. Különösen fontos szerepet játszik a sav-bázis reakciókban, az oldható molekulák közötti proton-átadásban.

Ionos vegyületeiben lehet negatív töltésű (a hidrogén anion másik neve hidrid, jele H), vagy lehet pozitív töltésű H+. Ez utóbbi kation elméletben csak egy csupasz proton, ám a valóságban az ionos vegyületekben a hidrogén kationok komplexeket alkotnak.

A hidrogén leggyakoribb izotópja a prócium (ritkán használt név, jele 1H), atommagja egyetlen protonból és nulla neutronból áll. Mint a legegyszerűbb ismert atom, elméletileg is nagy jelentőségű. Így például, mivel ez az egyetlen olyan semleges elem, amelyre a Schrödinger-egyenlet analitikus eredményt ad, energetikájának és kötéseinek tanulmányozása kulcsszerepet játszott a kvantummechanika kidolgozásában.

A hidrogéngázt mesterségesen először a 16. század elején állították elő fémek és erős savak összekeverésével. 1766–81 között elsőként Henry Cavendish ismerte fel, hogy a hidrogéngáz egy diszkrét anyag, [6] aminek égésekor víz keletkezik. Erről a tulajdonságáról kapta később a nevét: görögül a υδρογόνο „vízképzőt” jelent. [7]

Az iparban nagyrészt földgáz és vízgőz reakciójával állítják elő, kisebb mértékben nagyobb energiaigényű hidrogéntermelő módszerekkel, mint amilyen a víz elektrolízise. [8] A legtöbb hidrogént a termelés helyéhez közel használják fel. Két legnagyobb felhasználási területe a fosszilis tüzelőanyagok feldolgozása (pl.: hidrokrakkolás) és az ammóniagyártás, elsősorban a műtrágyákhoz.

A hidrogén nagyon jól oldódik egyes fémekben (pl.: palládiumban, platinában, nikkelben); mindemellett metallurgiai szempontból aggodalomra ad okot, hogy sok fémet rideggé és törékennyé tesz; [9] ezzel megbonyolítja – többek között – a csővezetékek és tartályok tervezését. [10]

Tulajdonságai

Égése

A Space Shuttle fő hajtóműve hidrogént éget el tiszta oxigénnel, teljes tolóerőnél a láng szinte láthatatlan

A hidrogéngáz (vagy dihidrogén) [11] igen gyúlékony, levegővel keveredve nagyon széles tartományban, 4-75 térfogatszázalékos koncentrációhatárok között ég el. [12] A hidrogén égésekor felszabaduló entalpia −286  kJ/ mol. [13]

[megj. 2]

A hidrogéngáz és oxigéngáz keverékét durranógáznak nevezik, mert kémcsőben meggyújtva durranó hang kíséretében felrobban. A tiszta hidrogén csendesen ég. A hidrogéngáz a levegővel 4–74%-os koncentrációban, klórral 5–95%-os koncentrációban robbanóelegyet képez. Ezen gázelegyek szikra, hő vagy napfény hatására felrobbanhatnak. A hidrogén öngyulladási hőmérséklete (az a hőmérséklet, melyen levegőben spontán meggyullad) 500  °C. [14] A tiszta hidrogén-oxigén lángok ultraibolya fényt bocsátanak ki, és szabad szemmel szinte láthatatlanok, ahogy azt a bal oldali ábra is illusztrálja. Az égő hidrogén-szivárgások nagyon veszélyesek lehetnek, észlelésük lángdetektorral történhet. A Hindenburg léghajó megsemmisülése hírhedt példája a hidrogén égésének, habár a baleset oka máig vitatott. A hidrogén más körülmények között a szénhidrogénekre emlékeztető kékes lánggal ég, [15] a balesetről készült képeken látható narancssárga lángokat a hajótestet alkotó szénvegyületek, illetve az oxigén és hidrogén elegyének égése okozta. [16] Mivel a hidrogén könnyebb a levegőnél, a hidrogénlángok általában gyorsan emelkednek és kevesebb kárt okoznak, mint a szénhidrogén tüzek. A Hindenburg léghajó utasainak kétharmada túlélte a balesetet, számos haláleset a tűz helyett a zuhanás illetve az égő dízel üzemanyag miatt következett be. [17]

A H2 minden oxidálószerrel reagál. Szobahőmérsékleten a hidrogén spontán és hevesen reagálhat a klórral és a fluorral a megfelelő hidrogén-halogenid – hidrogén-klorid és a hidrogén-fluorid – keletkezése közben, amelyek egyben potenciálisan veszélyes savak. [18]

Elektron energiaszintje

A hidrogénatom ábrázolása, mutatva a központi proton és az atomi átmérő méretét, mely utóbbi körülbelül kétszerese a Bohr modell sugarának (a kép nem méretarányos)
A hidrogén-levegő keverék robbanása.

A hidrogénatomban lévő alapállapotú elektron energiaszintje −13,6  eV, amely durván egy 92  nm hullámhosszúságú ultraibolya fotonnak felel meg. [19]

A hidrogén energiaszintjei meglehetősen pontosan kiszámíthatók a Bohr-féle atommodell alapján, amelynek felfogása szerint az elektron a proton körül „kering”, a Föld Nap körüli keringéséhez hasonlóan. Azonban míg a bolygók és az égitestek egymás közötti vonzását a gravitáció okozza, az elektronok és a protonok között az elektromágneses erő hat. A kvantummechanika fejlődésének kezdetén Bohr posztulálta, hogy a perdület csak diszkrét értékeket vehet fel, így a Bohr-modell elektronjai a protontól csak bizonyos megengedett távolságra helyezkedhetnek el, és ezért csak bizonyos megengedett energiájúak lehetnek. [20]

A hidrogénatom még pontosabb leírása tisztán a kvantummechanikából származik, amely a Schrödinger-egyenletet vagy a Feynman útintegrál formulát használja a proton körüli elektron valószínűségi sűrűségfüggvényének kiszámításához. [21] A legbonyolultabb modellek a speciális relativitáselmélet és a vákuumpolarizáció kis hatásait is magukban foglalják. A kvantummechanikai felfogásban az alapállapotú hidrogénatom elektronjának egyáltalán nincs perdülete – ez szemlélteti, mennyire eltér a „bolygóként keringő” elektron képe a valóságtól.

Elemi molekulaformák

Az első nyomok a folyékony hidrogénben, a Bevatron buborékkamrájában

A hidrogén kétatomos molekulájának két különböző magspin-izomerje létezik, amelyek az atommagok relatív spinjében térnek el. [22] Az ortohidrogénben a két proton spinje azonos irányú, és triplett állapotot alkot, az eredő magspinmomentum: 1 (½ + ½). A parahidrogénben a protonok spinjei ellentétes irányúak, és szinglett állapotot alkotnak, az eredő magspinmomentum: 0 (½ − ½). Standard hőmérsékleten és nyomáson a hidrogéngáz körülbelül 25% para- és 75% ortohidrogénből áll, melyet normál hidrogénnek is neveznek. [23] Az ortohidrogén és a parahidrogén egyensúlyi aránya függ a hőmérséklettől, de mivel az orto forma egy gerjesztett állapot, és emiatt nagyobb energiájú, mint a para forma, ezért instabil, és nem lehet tisztán előállítani. Nagyon alacsony hőmérsékleten az egyensúlyi állapot szinte kizárólag a para formából áll. A tiszta parahidrogén folyadék- és gázfázisainak termikus tulajdonságai – a rotációs hőkapacitásaik különbözősége miatt – jelentősen eltérnek a normál formáétól. [24] Az orto/para megkülönböztetés más hidrogén-tartalmú molekulákban vagy funkciós csoportokban is előfordul, mint például a vízben és a metilénben, de kis jelentőségű azok termikus tulajdonságaira nézve. [25]

A para- és ortohidrogén közötti nem katalizált átalakulás a hőmérséklettel nő, így a gyorsan kondenzált H2 nagy mennyiségű, nagy energiájú orto formát tartalmaz, amely nagyon lassan para formává alakul. [26] A kondenzált H2-ben lévő orto/para arány alapos megfontolást igényel a folyékony hidrogén előállításakor és tárolásakor: az orto-para átalakulás ugyanis exoterm folyamat, és elegendő hőt termel ahhoz, hogy elpárologtassa a folyékony hidrogén egy részét, így veszteséget okoz. Az orto-para átalakulás katalizátorait, úgymint vas(III)-oxid, aktív szén, platinázott azbeszt, ritkaföldfémek, uránvegyületek, króm(III)-oxid, illetve néhány nikkelvegyület, [27] felhasználják a hidrogén hűtése közben. [28]

További fázisai

A Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló gázóriások nagy mennyiségben tartalmazhatnak fémes hidrogént (szürkével jelölve)

Fémes hidrogén

Kutatók 3,25 millió bar nyomással összenyomtak hidrogént, ami halmazállapot-változáson ment át, a hidrogén egy új szilárd fázist vett fel, amit „V”-vel jelölnek. Ebben az állapotban a hidrogénmolekulák atomokra bomlanak, és az atomok elektronjai fémes tulajdonságokat kezdenek mutatni. [29] A hidrogén ilyen átalakulását már 1935-ben megjósolták. [30] [31] A fémes hidrogén – feltételezések szerint - hatalmas mennyiségben van jelen a Jupiter, Szaturnusz, és néhány újonnan felfedezett exobolygó gravitáció által összenyomott belsejében. Továbbá azt is feltételezik, hogy akár szobahőmérsékletig (~290  K) is szupravezető. [32]

Hidrogéniszap

A hidrogéniszap folyékony és szilárd halmazállapotú hidrogén elegye hármasponti hőmérsékleten. Alacsonyabb a hőmérséklete, de 16-20%-kal nagyobb a sűrűsége, mint a folyékony hidrogéné; [33] ezért lehetséges jövőbeni rakéta-hajtóanyag. A hidrogéniszap alkalmazásával ugyanis csökkenne az űrhajók üzemanyagtartályának térfogata, és így a jármű üres tömege is. [34]

Vegyületei

Kovalens és szerves vegyületek

Habár a H2 standard körülmények között nem túlzottan reakcióképes, mégis a legtöbb elemmel vegyületeket képez. A hidrogén a nála nagyobb elektronegativitású elemekkel is alkothat vegyületeket, mint például a halogének (pl. F, Cl, Br, I), vagy az oxigén; ezekben a vegyületekben a hidrogén részlegesen pozitív töltésű. [35] Amikor fluorhoz, oxigénhez, vagy nitrogénhez kötődik, a hidrogénatomok részt vehetnek egy közepes erősségű, nem kovalens kötés kialakításában, az úgynevezett hidrogénkötésben, amely sok biológiai molekula stabilitása szempontjából kulcsfontosságú. [36] [37] A hidrogén a kisebb elektronegativitású elemekkel – például a fémekkel, félfémekkel – is képez vegyületeket, ezekben részleges negatív töltést vesz fel. Ezeket a vegyületeket gyakran sószerű hidrideknek nevezik. [38]

A hidrogénvegyületek hatalmas sokaságát képezi a szénnel, ezek az úgynevezett szénhidrogének, és még ennél is több, heteroatomot is tartalmazó szénvegyülete ismert. Ezeket – az élő dolgokkal való általános kapcsolatuk miatt – szerves vegyületeknek nevezik, [39] tulajdonságaik vizsgálatának tudománya a szerves kémia, [40] illetve ugyanez az élő szervezetek szempontjából a biokémia. [41] Néhány definíció szerint, a „szerves” vegyületeknek elegendő csupán szenet tartalmazniuk. Azonban, a legtöbb közülük hidrogént is tartalmaz, és mivel ez a szén–hidrogén kötés az, amely az ebbe az osztályba tartozó vegyületek legtöbb különleges kémiai jellemzőjét adja, egyes meghatározások szerint a szén–hidrogén kötések szükségesek a „szerves” kémiához. [39] Milliónyi szénhidrogén ismert, és ezek többnyire bonyolult, szintetikus úton állíthatók elő, amely eljárások ritkán tartalmaznak elemi hidrogént.

Hidridek

A hidrogén vegyületeit gyakran nevezik hidrideknek, mely kifejezés használata meglehetősen tág értelmű. A „hidrid” kifejezés azt sugallja, hogy a H-atom negatív vagy anionos jellegű, amelyek jelölése H-, és akkor használjuk, amikor a hidrogén nálánál elektropozitívabb elemmel képez vegyületet. A hidrid anion létezését Gilbert N. Lewis vetette fel 1916-ban, az I. és II. főcsoprt sószerű hidridjei számára, és Moers bizonyította 1920-ban lítium-hidrid (LiH) olvadékelektrolízisével, melynek során az anódon sztöchiometrikus mennyiségű hidrogén keletkezett. [42] Figyelembe véve a hidrogén alacsony elektronegativitását, az I. és II. főcsoporton kívüli fémek esetében a kifejezés meglehetősen megtévesztő. A II. főcsoport hidridjei közül kivétel a BeH2, amely polimer. A lítium-alumínium-hidridben az AlH4 anion az Al(III)-hoz erősen kötődő hidridionokból áll.

Habár majdnem mindegyik főcsoport elemeivel képezhetők hidridek, a vegyületek száma és lehetséges kombinációjuk nagyon változó, például ismert több mint száz biner borán-hidrid, de csak egy biner alumínium-hidrid. [43] Biner indium-hidridet még nem azonosítottak, jóllehet nagyobb komplexek léteznek. [44]

A szervetlen kémiában a hidridek híd ligandumok szerepét tölthetik be két központi fémion között a koordinációs komplexekben. Ez a funkció különösen gyakori a 13. csoport elemei közt, különösen a boránok (bór-hidridek), az alumínium komplexek, valamint a karborán klaszterek esetében. [45]

Protonok és savak

A hidrogén oxidációjakor az atomból eltávolítódik egy elektron, és H+ ion keletkezik, amely nem tartalmaz elektront, és atommagjában általában egy proton található. Ez az oka annak, hogy a hidrogéniont gyakran csak protonnak nevezik. A Brønsted–Lowry-elmélet szerint a savak proton donorok, míg a bázisok proton akceptorok.

A csupasz proton (H+) nem létezhet oldatban vagy ionos kristályban, mert erőteljesen vonzza más atomok vagy molekulák elektronjait. Leszámítva a magas hőmérsékleten előforduló plazma állapotot, az ilyen protonokat nem lehet eltávolítani az atomok és molekulák elektronfelhőitől, ezért azok továbbra is kötődni fognak.

Izotópjai

Hidrogén kisülési cső
Deutérium kisülési cső
A prócium a hidrogén leggyakoribb izotópja, egy protonból és egy elektronból áll. Egyedülálló a stabil izotópok közt, mivel nincs neutronja (hogy miért nincs másik, arról bővebben lásd: diproton)

A hidrogénnek három természetben előforduló izotópja van, ezek jelölése 1H, 2H és 3H. Laboratóriumban egyéb, nagymértékben instabil hidrogén-atommagokat (4H-től 7H-ig) is előállítottak már, de ezeket a természetben nem figyelték meg. [46] [47]

  • 1H: a hidrogén leggyakoribb izotópja, természetes előfordulása több mint 99,98%. Az atommagja egyetlen protonból áll; innen származik a leíró, de ritkán használt neve, a prócium. [48]
  • 2H: a hidrogén másik stabil izotópja, amely deutérium néven is ismert; a földi hidrogénminták 0,0184–0,0026 százalékát alkotja. [49] Magjában egy proton és egy neutron található. Azt gondolják, hogy lényegében a világegyetemben lévő összes deutérium az ősrobbanásban keletkezett, és azóta is megmaradt. A deutérium nem radioaktív, és nem képvisel jelentős toxicitási veszélyt sem. A normál hidrogén helyett deutériumot tartalmazó vízmolekulákban gazdag vizet nehézvíznek nevezik. A deutériumot és vegyületeit nem-radioaktív jelölőként használják a kémiai kísérletek során és az 1H-NMR spektroszkópiához alkalmazott oldószerekben. [50] A nehézvizet atomreaktorokban használják neutronmoderátorként és hűtőközegként. A deutérium mindemellett lehetséges üzemanyaga az erőművi magfúziónak. [51]
  • 3H: másik nevén trícium, atommagjában két neutron és egy proton található. Radioaktív, béta-bomlás révén hélium-3-má alakul, felezési ideje 12,32 év. [45] Annyira radioaktív, hogy felhasználható világító festékként, így olyan helyen is alkalmazzák, mint például a karóra. Az üveg megakadályozza, hogy a kis mennyiségű sugárzás kijusson. [52] Kis mennyiségű trícium természetes módon keletkezik a kozmikus sugárzás és a légköri gázok kölcsönhatása révén, illetve trícium szabadult fel a nukleáris fegyverkísérletek során is. [53] A tríciumot alkalmazzák magfúziós reakciókban, [54] a geokémiában mint nyomjelző izotóp, [55] illetve speciális önmegvilágító berendezésekben. [56] Illetve kémiai és biológiai nyomjelzős kísérletekben mint radioaktív nyomjelző (radiolabel). [57]

A hidrogén az egyetlen olyan kémiai elem, amely izotópjainak saját elnevezése a mai napig használatban maradt. A radioaktivitás kutatásának kezdetén a különböző nehéz radioaktív izotópok egyedi neveket kaptak, de ezeket az elnevezéseket ma már a deutérium és a trícium kivételével nem használják. A deutériumot gyakran D, a tríciumot pedig gyakran T betűvel jelölik (a 2H illetve 3H helyett), de a próciumnak megfelelő P betű már használatban van a foszfor jelölésére, így ez nem alkalmazható. [58] A Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniójának (IUPAC) nevezéktani iránymutatója megengedi a D és T használatát, jóllehet a 2H illetve 3H szimbólumok használatát javasolja. [59]

Más nyelveken
English: Hydrogen
Afrikaans: Waterstof
Alemannisch: Wasserstoff
አማርኛ: ሃይድሮጅን
aragonés: Hidrochén
Ænglisc: Wætertimber
العربية: هيدروجين
অসমীয়া: উদজান
asturianu: Hidróxenu
azərbaycanca: Hidrogen
تۆرکجه: هیدروژن
башҡортса: Водород
Boarisch: Wassastoff
žemaitėška: Ondėnilis
беларуская: Вадарод
беларуская (тарашкевіца)‎: Вадарод
български: Водород
भोजपुरी: हाइड्रोजन
བོད་ཡིག: ཡང་རླུང་།
brezhoneg: Hidrogen
bosanski: Vodik
català: Hidrogen
Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄: Kĭng
Cebuano: Hidroheno
کوردی: ھایدرۆجین
corsu: Idrogenu
čeština: Vodík
Чӑвашла: Шыва кĕрекен
Cymraeg: Hydrogen
dansk: Brint
Deutsch: Wasserstoff
Zazaki: Hidrocen
dolnoserbski: Wóźik
ދިވެހިބަސް: ހައިޑްރަޖަން
Ελληνικά: Υδρογόνο
emiliàn e rumagnòl: Idrôgen
Esperanto: Hidrogeno
español: Hidrógeno
eesti: Vesinik
euskara: Hidrogeno
فارسی: هیدروژن
suomi: Vety
føroyskt: Hydrogen
français: Hydrogène
Nordfriisk: Wååderstuf
furlan: Idrogjen
Frysk: Wetterstof
Gaeilge: Hidrigin
贛語:
Gàidhlig: Haidridean
galego: Hidróxeno
Avañe'ẽ: Tatavevýi
ગુજરાતી: ઉદકજન
Gaelg: Hiddragien
客家語/Hak-kâ-ngî: Khiâng
Hawaiʻi: Eawai
עברית: מימן
हिन्दी: हाइड्रोजन
Fiji Hindi: Hydrogen
hrvatski: Vodik
hornjoserbsce: Wodźik
Kreyòl ayisyen: Idwojèn
Հայերեն: Ջրածին
interlingua: Hydrogeno
Bahasa Indonesia: Hidrogen
Ilokano: Hidroheno
Ido: Hido
íslenska: Vetni
italiano: Idrogeno
日本語: 水素
Patois: Aijrojin
la .lojban.: cidro
Basa Jawa: Hidrogen
ქართული: წყალბადი
Qaraqalpaqsha: Vodorod
Kabɩyɛ: Hɩdrɔzɛnɩ
Gĩkũyũ: Hydrogen
қазақша: Сутегі
ភាសាខ្មែរ: អ៊ីដ្រូសែន
ಕನ್ನಡ: ಜಲಜನಕ
한국어: 수소
Перем Коми: Ваувтыр
Ripoarisch: Wasserstoff
Kurdî: Hîdrojen
Кыргызча: Суутек
Latina: Hydrogenium
Lëtzebuergesch: Waasserstoff
лезги: Водород
Limburgs: Waterstof
Ligure: Idrogeno
lumbaart: Idrògen
lingála: Idrojɛ́ní
lietuvių: Vandenilis
latviešu: Ūdeņradis
мокшень: Ведьшачфты
олык марий: Вӱдеж
македонски: Водород
മലയാളം: ഹൈഡ്രജൻ
монгол: Устөрөгч
मराठी: उदजन
кырык мары: Водород
Bahasa Melayu: Hidrogen
Malti: Idroġenu
မြန်မာဘာသာ: ဟိုက်ဒရိုဂျင်
эрзянь: Ведь чачтый
Nāhuatl: Āyōcoxqui
Plattdüütsch: Waterstoff
Nedersaksies: Waeterstof
नेपाली: हाइड्रोजन
नेपाल भाषा: हाइड्रोजन
norsk nynorsk: Hydrogen
norsk: Hydrogen
Novial: Hidrogene
Diné bizaad: Háájiʼjin
occitan: Idrogèn
Livvinkarjala: Vezisuadu
ଓଡ଼ିଆ: ଉଦ୍‌ଜାନ
Ирон: Донгуыр
ਪੰਜਾਬੀ: ਹਾਈਡਰੋਜਨ
Papiamentu: Hidrogeno
Pälzisch: Wasserstoff
Norfuk / Pitkern: Hiidrojen
polski: Wodór
Piemontèis: Idrògen
پنجابی: ہائیڈروجن
Ποντιακά: Υδρογόνον
português: Hidrogénio
Runa Simi: Yakuchaq
română: Hidrogen
armãneashti: Hidrogenu
русский: Водород
русиньскый: Гідроґен
संस्कृतम्: उदजन
саха тыла: Водород
sardu: Idrogeno
sicilianu: Idrògginu
Scots: Hydrogen
srpskohrvatski / српскохрватски: Vodik
Simple English: Hydrogen
slovenčina: Vodík
slovenščina: Vodik
chiShona: Hydrogen
Soomaaliga: Hydrogen
shqip: Hidrogjeni
српски / srpski: Водоник
Seeltersk: Woaterstof
Basa Sunda: Hidrogén
svenska: Väte
Kiswahili: Hidrojeni
தமிழ்: நீரியம்
తెలుగు: హైడ్రోజన్
тоҷикӣ: Ҳидроген
Tagalog: Idrohino
Türkçe: Hidrojen
татарча/tatarça: Сутуар
тыва дыл: Водород
ئۇيغۇرچە / Uyghurche: ھىدروگېن
українська: Водень
oʻzbekcha/ўзбекча: Vodorod
vèneto: Idrògeno
vepsän kel’: Vezinik
Tiếng Việt: Hiđro
West-Vlams: Woaterstof
walon: Idrodjinne
Winaray: Hidroheno
吴语:
хальмг: Гидроҗен
ייִדיש: הידראגען
Yorùbá: Háídrójìn
中文:
文言:
Bân-lâm-gú: Chúi-sò͘
粵語: