Franz Kafka

Franz Kafka
Kafka portrait.jpg
Élete
Született 1883. július 3.
Prága, Csehország
Elhunyt 1924. június 3. (40 évesen)
Kierling, Ausztria
Sírhely Új Zsidó Temető
Nemzetiség zsidó
Szülei Hermann Kafka ( 18521931)
Julie Kafka, sz. Löwy ( 18561934)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, novella
Irodalmi irányzat realizmus
Fontosabb művei A per (1925)
Az átváltozás
Hatottak rá Knut Hamsun, Arthur Schopenhauer, Johann Wolfgang von Goethe, Heinrich von Kleist, Søren Kierkegaard, Peter Altenberg, Dosztojevszkij, Charles Dickens, Friedrich Nietzsche, August Strindberg, Gustave Flaubert, Robert Walser, Otto Weininger
Hatása Harold Pinter, Vladimir Nabokov, Philip Roth, Samuel Beckett, Albert Camus, Robert Musil, Federico Fellini, Hannah Arendt, Walter Benjamin, Isaac Bashevis Singer, Jorge Luis Borges, Gabriel García Márquez, Carlos Fuentes, Milan Kundera, Drago Jančar, Salman Rushdie, Murakami Haruki, Günter Grass, Jhonen Vasquez, Amanda Filipacchi, J. D. Salinger, David Lynch, Charles Bukowski, Elias Canetti, Abe Kóbó
Franz Kafka aláírása
Franz Kafka aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Kafka témájú médiaállományokat.

Franz Kafka ( csehül: František Kafka; Prága, 1883. július 3. – Kierling, 1924. június 3.) német nyelven alkotó cseh születésű zsidó író, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveiben az irodalmi realizmus és a fantasztikum keveredik, [1] műveinek tipikus szereplője az elszigetelt ember, aki bizarr vagy szürreális helyzetekbe jut, érinthetetlen bürokratikus hatalmakkal kerül szembe. Kafka az elidegenedés, a félelem, a bűntudat és az abszurditás témáit vizsgálja. [2] Legismertebb művei Az átváltozás, A per és A kastély. A kafkai kifejezés a műveiben gyakran előforduló abszurd, szürreális szituációkhoz hasonló helyzetekre használatos. [3]

Kafka középosztálybeli, németül beszélő zsidó családba született a Cseh Királyság fővárosában, Prágában, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Jogásznak készült, tanulmányait követően egy biztosítónál helyezkedett el, az írással szabadidejében foglalkozott. Élete során levelek százait írta családjának és közeli barátainak. Édesapjával feszült és formális kapcsolata volt. Több nőt is eljegyzett, de sosem házasodott meg. 1924-ben gümőkórban hunyt el, mindössze 40 évesen.

Életében kevés műve jelent meg: csak a Szemlélődés és az Egy falusi orvos című novellagyűjteményei, illetve külön történetek jelentek meg irodalmi lapokban, például Az átváltozás, de nem arattak komolyabb sikert. Befejezetlen műveit, mint A per, A kastély, az Amerika, barátjának Max Brodnak meg kellett volna semmisítenie Kafka kérésére. Brod azonban nem tette ezt, hanem gondoskodott arról, hogy kiadják a műveket. Kafka írói munkássága a 20. század íróinak, kritikusainak, művészeinek és filozófusainak széles körére hatott.

„Én intenzíven magamba szívtam annak a kornak minden negatív elemét, amelyben éltem.”

Életpályája

Családja

Hermann és Julie Kafka

Kafka az ekkor az Osztrák–Magyar Monarchia részét képző Prágában, az Óvárosi tér közelében született. Szülei középosztálybeli askenázik voltak. Édesapja, Hermann Kafka (1854–1931) volt Jakob Kafka negyedik gyermeke. [4] [5] Jakob shochet volt, azaz rituális vágómester Osekben, a nyugat-bohémiai, Strakonice közeli, jelentős zsidó lakossággal rendelkező faluban. [6] Hermann a családdal együtt Prágába költözött. Először utazó értékesítési képviselőként dolgozott, majd jól menő áru- és ruhakereskedő lett, és volt, hogy 15 alkalmazottja volt. Vállalkozásának cégére egy csóka ( csehül: kavka, kiejtve kafka) volt. [7] Édesanyja, Julie Jakob Löwy (1856–1934), poděbrady sikeres kereskedő volt, [8] jobb oktatásban részesült, mint férje. [4]

Emléktábla Prágában, Kafka szülőhelyénél, Karel Hladík és Jan Kaplický tervezte 1966-ban

Kafka szülei feltehetően jiddissel kevert német nyelven beszéltek, melyet ekkor gyakran pejoratívan Mauscheldeutschnak neveztek. Mivel a mindennapi életben a német nyelvvel tudtak csak boldogulni, gyermekeiket felnémet nyelvek beszélésére bátorították. [9] Összesen hat gyermekük született, közülük Franz volt a legidősebb. [10] Két öccse, Georg és Heinrich még csecsemőként, Franz hétéves kora előtt elhunytak, három húga Gabriele („Ellie”) (1889–1944), Valerie („Valli”) (1890–1942) és Ottilie („Ottla”) (1892–1943). Mindannyian a holokauszt áldozatai lettek, Vallit 1942-ben deportálták a łódźi gettóba, ez róla az utolsó adat. [11]

Stanley Corngold életrajzíró Hermannt „hatalmas, önző, erőszakos üzletembernek” jellemzi, [12] míg Franz Kafka leírása szerint „igazi Kafka erőben, egészségben, étvágyban, hangerőben, ékesszólásban, önelégültségben, dominanciában, állóképességben és lélekjelenlétben és az emberi természet ismeretében.” [13] Munkanapokon mindkét szülő elment otthonról, Julie Kafka naponta 12 órát dolgozott, hogy jól menjen a családi üzlet. Ennek következtében Franz gyermekkora magányos volt, [14] a gyermekeket nagyrészt a nevelőnők és szolgák nevelték. Kafka rossz viszonya apjával, melyről Levél apámhoz című, több mint százoldalas művében ad tanúbizonyságot, innen eredeztethető. A műben kifogásolja édesapja tekintélyelvűségét és nagy igényeit. [15] Édesanyja, ezzel szemben, csendes és félénk volt, [16] és jelentős hatást gyakorolt fia műveire. [17]

A Kafka családdal, egy szűk lakásban élt egy cselédlány is. A viszonylagos jólét ellenére Franz szobája gyakran hideg volt. 1913. novemberében a család nagyobb házba költözött, habár Ellie és Valli ekkorra már megházasodott, és nem éltek velük. 1914 augusztusában, nem sokkal az első világháború kitörése után, a nővérek (mindkettejüknek volt már gyermeke) férjeik bevonultatása miatt visszaköltöztek a családhoz. Franz később, 31 évesen Valli korábbi lakásába költözött, ekkor élt először egyedül. [18]

Tanulmányai

1889–1893 között Kafka a Masný trhen ( németül: Fleischmarkt (húspiac), ma Masná utca) található Deutsche Knabenschuléba (német fiúiskola) járt. Zsidó képzése 13 évesen, a bar-micvójával ért véget. Sosem szeretett a zsinagógába járni, minden évben csak a négy fő ünnepen tette ezt meg édesapjával. [13] [19] [20]

A Kinský-palota, ahová Kafka középiskolába járt, édesapjának pedig boltja volt itt

Az általános iskola után, 1893-ban a szigorúan klasszikus irányú állami Altstädter Deutsches Gymnasiumba került, amely az Óvárosi téren, a Kinský-palota épületében működött. Az oktatás nyelve a német volt, de Kafka csehül is megtanult írni és olvasni. [21] [22] Nyolc évig járt ide, jó jegyeket kapott. [23] Habár sokan dicsérték nyelvtudása miatt, sosem tudta magát folyékonyan kifejezni csehül, de a németet cseh akcentussal beszélte. [22] [24] 1901-ben érettségizett. [25]

Ugyanebben az évben kezdte el tanulmányait a Deutsche Karl-Ferdinands-Universitäten, kezdetben kémiát tanult, de két hét után jogra váltott. [26] Bár ez a terület sem hozta lázba igazán, édesapja biztatására és a nagyobb karrierlehetőség miatt végül itt maradt. Továbbá a jog hosszabb tanulmányokat igényelt, így Kafkának maradt ideje németet és művészettörténetet is tanulni. [27] Csatlakozott a Lese- und Redehalle der Deutschen Studenten (Német Diákok Olvasó-és Beszédköre) diákkörhöz is, amely irodalmi esteket, felolvasásokat és még sok mást szervezett. [28] Kafka barátja volt a filozófiát tanuló Felix Weltsch újságíró, a varsói haszid családból származó Icchak Löwy színész, Oskar Baum és Franz Werfel írók. [29]

Első tanulmányi évének végén találkozott a szintén jogot tanuló Max Broddal, akivel életre szóló barátságot kötött. [28] Brodnak hamar feltűnt, hogy bár Kafka igen félénk, ha nagy ritkán megszólal, amit mond, az általában mély jelentéssel bír. [30] Kafka egész életében falta a könyveket, [31] Brod kezdeményezésére együtt olvasták Platón át ógörögül, Flaubert francia nyelvű Érzelmek iskoláját, a pedig Kafka javasolta. [32] Kafka Dosztojevszkijt, Flaubert, Gogolt, Franz Grillparzert [33] és Heinrich von Kleistot „valódi vértestvéreinek” nevezte. [34] A cseh irodalom is érdekelte, [21] [22] Goethe műveit is örömmel forgatta. [35] [36] 1906. július 18-án lett jogi doktor, [37] [38] [39] majd kötelező egy éves fizetés nélküli szolgálatát töltötte polgári- és büntetőbíróságokon. [3]

Munkája

A Munkás Balesetbiztosító Intézet korábbi székhelye

1907. november 1-jén munkába állt az Assicurazioni Generali olasz biztosítótársaságnál, ahol majdnem egy évig dolgozott. Levelezéséből kiderül, elégedetlen volt a hosszú munkaidővel, [40] [41] mert ez csaknem lehetetlenné tette, hogy az írással foglalkozzon, ami pedig fontos volt számára. 1908. július 15-én felmondott, és két héttel később a Cseh Királyság Munkás Balesetbiztosító Intézeténél kezdett dolgozni, itt több ideje jutott az írásra. Feladata a gyári munkások személyi sérüléseinek kivizsgálása és véleményezése volt. Az elvesztett kéz- vagy lábujjak a gyenge munkavédelem miatt mindennaposak voltak, különösen a gépesített eszterga-, fúró- vagy rotációs fűrészüzemekben, amelyek ritkán feleltek meg a biztonsági előírásoknak.

Peter Drucker menedzsmentprofesszor szerint Kafka volt, aki először javasolta védősisak viselését, de ezt hivatalos dokumentumok nem támasztják alá. [42] [43] Édesapja ezt a munkát gyakran Brotberufnak titulálta, azaz olyan munkának, amelyet csak azért végeznek, hogy ki tudják fizetni a számlákat, Kafka ezzel nem értett egyet. Gyorsan haladt felfelé a ranglétrán, hozzá tartoztak a kártérítési igények feldolgozása és vizsgálata, jelentések írása, üzletemberek fellebbezéseinek kezelése amiatt, hogy cégüket túl magas kockázati kategóriába tették, ami több biztosítási prémiumot eredményezett. [44] Több ízben is ő állította össze az intézet éves jelentését, felettesei megelégedésére. [45] Általában délután 2-kor szabadult a munkából, így bőven maradt ideje az írásra. [46] Édesapja azt várta volna, hogy átvegye a jól menő családi kereskedést. [47] Utolsó éveiben betegsége megakadályozta, hogy dolgozzon az irodában, de írni sem tudott. Évekkel később Brod megalkotta a Der enge Prager Kreis, azaz „A szűk prágai kör” kifejezést, ebbe olyan írók tartoztak, mint Kafka, Felix Weltsch vagy ő. [48] [49]

1911 végén Elli férje, Karl Hermann és Kafka közösen indították el az első prágai azbesztgyárat, a Prager Asbestwerke Hermann & Co-t, melybe a hozománypénzt fektették be. Kafka nagy lelkesedéssel fogott munkához, de aztán rájött, hogy a munka csak az írástól veszi el idejét. [50] Ekkor kezdett érdeklődni a jiddis színház előadásai iránt. 1911 októberében látott először ilyet, a következő hat hónapban „elmerült a jiddis nyelvben és irodalomban”. [51] Ez volt a judaizmus iránti növekvő érdeklődésének kezdete, [52] ekkoriban lett vegetáriánus is. [53] 1915 körül kapta meg behívóját az első világháborúban hadviselő félként résztvevő Császári és Királyi Hadseregbe, de a biztosítótársaság el tudta intézni, hogy mentesítsék a szolgálat alól, mivel fontos kormányzati feladatokat is ellátott a társaságnál. Később maga jelentkezett katonának, de a gümőkórhoz kapcsolódó egészségügyi problémái miatt elutasították és alkalmatlannak minősítették. [54] A betegséget 1917-ben diagnosztizálták nála. [55] 1918-ban már munkáját sem tudta rendesen ellátni ezért a munkaadója nyugdíjba helyezte. Erre a betegségre ekkor még nem ismertek gyógymódot. Egyre rosszabb állapotban élete hátralevő részének jelentős hányadát szanatóriumokban töltötte. [3]

Magánélete

Kafka sosem házasodott meg, a gyermekeket és a házasságot nagy becsben tartotta, és több barátnője is volt. [56] Brod szerint „kínozta” a szexuális vágy, [57] míg Kafka életrajzírója, Reiner Stach szerint az író élete tele volt „szüntelen nőzéssel” és a „szexuális kudarc” érzésével. [58] Felnőtt élete legnagyobb részében bordélyházakat látogatott, [59] [60] [61] a pornográfia is érdekelte. [57] Több nővel is közeli kapcsolatot ápolt. 1912. augusztus 13-án ismerte meg Brod rokonát, Felice Bauert, aki egy diktafonvállalat képviselőjeként dolgozott Berlinben. Egy héttel Brod otthonában való találkozásuk után Kafka így írt naplójában:

„FB kisasszony. Mikor augusztus 13-án megérkeztem Brodhoz, az asztalnál ült. Egyáltalán nem voltam arra kíváncsi, ki ő, de egyszerre csak érdeklődni kezdtem. Csontos, üres arca nyílt ürességet sugárzott. Torka fedetlen volt. Egy blúzt rádobott. Nagyon háziasnak nézett ki a ruhájában, bár mint kiderült, egyáltalán nem volt az. (Elidegenítettem magam tőle, hogy kicsit túl közelről vizsgáltam…) Majdnem törött orr. Szőke, egyenes, nem vonzó haj, erős áll. Ahogy először mellékerültem, mikor leültem, már megváltoztathatatlan véleményem volt. [62] [63]

Nem sokkal ezután, mindössze egy éjszaka alatt írta meg Az ítélet című történetet, de az Amerikával és Az álváltozással is gyorsan haladt. A következő öt évben főleg levelekben érintkeztek, ritkán találkoztak, de kétszer eljegyezték egymást. [64] Ezeket a leveleket később Levelek Felicének címen adták ki, a lány levelei nem maradtak fent. [62] [65] [66] Stach és James Hawes szerint 1920-ban Kafkának megvolt a harmadik eljegyzése, egy szegény és tanulatlan szobalánnyal, Julie Wohryzekkel. [64] [67] Bár ketten béreltek egy lakást, és az esküvő időpontját is kitűzték, sosem házasodtak össze. Kafka ekkoriban kezdte a Levél apámhozt összeállítani, aki ellenezte a kapcsolatot Julie cionista nézetei miatt. A kitűzött dátum előtt azonban egy másik nővel kezdett találkozgatni. [68] Miközben vágyott a párkapcsolatra, nagyon kevés volt az önbizalma, és különösen testével kapcsolatban voltak aggályai: nem érezte magát elég férfiasnak. [3]

Stach és Brod szerint miközben Felice Bauerrel élt, annak barátnőjével, a berlini zsidó Margarethe „Grete” Blochhal is viszonyt folytatott. [69] Brod szerint fiuk is született, habár Kafka nem tudott erről. A fiú, akinek a neve nem ismert, 1915-ben vagy 1916-ban született Berlinben, 1921-ben hunyt el Münchenben. [70] [71] Peter-André Alt életrajzíró szerint nem Kafka volt a gyermek apja, mivel anyjával sosem folytatott intim viszont. [72] [73] Stach szerint az sem biztos, hogy Blochnak egyáltalán volt fia. [74]

1917 augusztusában diagnosztizáltak nála gümőkórt, ezután pár hétre a csehországi Zürauba (Siřem) utazott, ahol húga, Ottla sógora, Karl Hermann gazdaságán dolgozott. Kényelmesen érezte magát, később úgy írta, ez volt élete talán legjobb időszaka, mert nem voltak kötöttségei. Továbbra is naplót és úgynevezett Oktavheftét, azaz levelekből összefűzött könyvet vezetett. Az ezekben lévő jegyzetekből Kafka 109 részt választott ki cédulákra, rendezetlenül. Ezek később Töredékek füzetekből és papírlapokról címen kerültek nyomtatásba. [75]

1920-ban kezdett intenzív kapcsolatba Milena Jesenská cseh író-újságíróval. Hozzá szóló levelei később Levelek Milenának címmel jelentek meg. [76] 1923-ban a Balti-tenger melletti Graal-Müritzben vakációzott, itt ismerte meg az ortodox zsidó családból származó 25 éves óvónőt, Dora Diamantot. Hogy kiszakítsa magát családja befolyása alól és az írásra koncentrálhasson, Berlinbe költözött Diamanttal. A lánynak köszönhetően érdekelni kezdte a Talmud is. [77] Négy történeten dolgozott, melyeket Az éhezőművész címen készült kiadni. [76]

Személyisége

Kafka attól tartott, hogy szellemileg és fizikailag is visszataszítónak fogják találni. Azonban azokat, akik találkoztak vele, elbűvölte vonzó, fiús külsejével, csendes viselkedésével, intelligenciájával és fanyar humorérzékével. [78] [79] [80] Brod Heinrich von Kleisthoz hasonlította, megjegyezve, hogy mindkét író képes volt egy adott helyzetet precízen, realisztikusan jellemezni. [81] Az egyik legszórakoztatóbb embernek tartotta, akivel valaha találkozott, szerette humorát barátaival megosztani, de jó tanácsokkal is szolgált nekik. [82] Brod szerint olyan volt hallgatni szenvedélyes beszédeit, mintha zene lenne. [83] Legjellemzőbb vonásai szerinte az „abszolút igazságosság” ( németül: absolute Wahrhaftigkeit) és a „pontos lelkiismeretesség” ( németül: präzise Gewissenhaftigkeit) voltak. [84] [85] Feltűnően mély részleteket tárt fel, olyan dolgokat is, amiket senki más nem vett észre. [86]

Gyermekként nem lelkesedett a testmozgás iránt, de később a játékok és más fizikai aktivitások lekötötték, [31] lovagolt, úszott és evezett. [84] Hétvégente hosszú túrákat tett barátaival, amelyeket gyakran ő szervezett. [87] A természetgyógyászat, a modern oktatási módszerek, mint a Montessori, [84] és a technikai újdonságok (repülés, film) is érdekelték. [88] Az írás fontos volt számára, „az ima egy formájának” tekintette. [89] Igen érzékeny volt a zajra, a csendet preferálta írás közben. [90]

Pérez-Álvarez szerint Kafka talán skizoid volt. [91] Stílusa nem csak Az átváltozásban, hanem számos más műben is skizoid jeleket mutatott. [92] A szorongás 1913. június 21-i naplóbejegyzésében tapasztalható először: [93]

„Hatalmas világ van a fejemben. De hogyan engedhetném ki anélkül, hogy leszakadna? Inkább legyen ezerszer visszatartva, mint eltemetve. Teljesen tiszta nekem, hogy ezért vagyok itt. [94]

Hasonlóan írt az 50. züraui töredékben:

„Sokan képtelenek élni állandó bizalom nélkül valami elpusztíthatatlanban, bár mindkettő elpusztíthatatlan, és a saját bizalom tartósan rejtve maradhat. [95]

Feltételezhetően étkezési zavarokban szenvedett. Manfred M. Fichter, a Lajos Miksa Egyetem Pszichiátriai Klinikájának orvosa szerint „valószínű, hogy Franz Kafka író atipikus anorexia nervosában szenvedett”. [96] Fichter szerint Kafka nemcsak magányos és depressziós, de „esetenként öngyilkos hajlamú” is volt. [79] 1995-ös, Franz Kafka, a zsidó beteg című könyvében Sander Gilman annak járt utána, „miért lehet egy zsidó hipochonder, homoszexuális, és Kafka hogyan birkózott meg a benne rejlő zsidó férfival írásaiban és önképében”. [97] Legalább egyszer, 1912 végén öngyilkosságot kísérelt meg. [98]

Politikai nézetek

Az első világháború előtt [99] Kafka a Klub Mladých anarchista, antimilitarista, antiklerikalista szervezet több gyűlésén is részt vett. [100] Hugo Bergmann, aki általános- és középiskolába is ugyanoda járt, mint az író, Kafka utolsó tanulmányi éve alatt veszett vele össze, mert „az ő szocializmusa és az én cionizmusom túl harsány volt”. [101] [102] „Franz szocialista, én cionista lettem 1898-ban. A két irányzat szintézise még nem létezik.” [102] Bergmann szerint Kafka vörös szegfűt viselt az iskolában, kimutatva ezzel szocialista voltát. [102] Az író egy naplóbejegyzésében a befolyásos anarchista filozófusra utalt: „Ne feledjük el Kropotkint!” [103]

A kommunista időszak alatt munkássága igen vitatott volt a keleti blokkban. A vélemények az Osztrák–Magyar Monarchia omladozó bürokráciájának gúnyolásától a szocializmus növekvésének megtestesülésééig terjedtek. [104] További fontos viszonyítási szempont volt Marx elidegenedés-elmélete is. Míg a hagyományos álláspont az volt, hogy a Kafka által leírt jelenségek megszűntek, születésének 80. évfordulója alkalmából (1963), Liblicében rendezett konferencián is kiemelték műveiből a bürokrácia pontos ábrázolását. [105] Az, hogy Kafka politikai író volt-e, vagy nem, a mai napig vitás kérdés. [106]

Judaizmus és cionizmus

Kafka 1910-ben

Kafka Prágában, németül beszélő zsidóként nőtt fel. [107] Lenyűgözték a kelet-európai zsidók, akiket rendezett lelki életűeknek tartott, ez a nyugati zsidóságban nem volt jelen. Naplója számos utalást tartalmaz jiddis nyelvű írókra. [108] Mégis elidegenedett időnként a judaizmustól, a zsidó élettől: „Mi a közös bennem és a zsidókban? Gyakorlatilag semmi, egy sarokba kellene állnom nagyon csendesen, ahol nyugodtan tudok lélegezni”. [109] Kamasz korában ateistának vallotta magát. [110]

Hawes szerint Kafka óvakodott saját belső zsidóságától, nem foglalta bele munkáiba, amelyekből hiányoznak a zsidó szereplők, jelenetek és témák. [111] [112] [113] Harold Bloom irodalomkritikus szerint bár Kafka nehezen birkózott meg zsidó örökségével, minden kétséget kizáróan zsidó író volt. [114] Lothar Kahn is egyértelműnek tartja ezt: „A zsidóság jelenléte Kafka életművében többé nem lehet vita tárgya”. [115] Pavel Eisner, Kafka egyik első fordítója szerint „A per a »prágai hármas zsidó lét« szimbolikus megtestesülése volt: Josef K.-t egy német (Rabensteiner), egy cseh (Kullich) és egy zsidó (Kaminer) tartóztatja le. Kiáll a zsidók »véletlen bűntudatáért«, de ez még nem bizonyíték arra, hogy zsidó volt”. [116]

Szomorúság Palesztinában? című esszéjében Dan Miron kifejti Kafka és a cionizmus kapcsolatát: „Úgy tűnik, hogy akik azt állítják, hogy a cionizmus központi szerepelt játszott életében és irodalmi munkásságában, de azok is, akik teljesen megtagadják ezt a kapcsolatot, mind tévednek. Az igazság a kettő közt van”. [108] Kafka Felice Bauerrel, majd Dora Diamanttal is tervezte a kivándorlást a Palesztinába. Berlinben héber nyelven tanult, Brod egy palesztinai barátját, Pua Bat-Tovimot felfogadva, [108] Julius Grünthal [117] és Julius Guttmann rabbik óráit is látogatta a berlini Hochschule für die Wissenschaft des Judentumsban, azaz Zsidó Tanulmányok Főiskolájában. [118]

Livia Rothkirchen Kafkát „korszaka szimbolikus alakjának” nevezte. [116] Kortársai között számos zsidó, cseh és német író volt, akik érzékenyek voltak a zsidó, cseh és német kultúrára. Rothkirchen szerint „ez a helyzet vezetett ahhoz, hogy műveik kozmopolita jellegűek, túlfejtett metafizikai értekezéseket is tartalmaznak. Remek példa erre Kafka”. [116]

Élete vége felé Kafka képeslapot küldött barátjának, a Tel Avivban élő Hugo Bergmannak, amiben megerősítette kiköltözési szándékát, de Bergman nem tudta volna fogadni, mivel kisgyermekei voltak, és félt attól, hogy elkapják az írótól a gümőkórt. [119]

Halála

Franz Kafka sírja a prága-žižkovi temetőben, Leopold Ehrmann tervezte

Kafka gége gümőkórja rosszabbodott, 1924 márciusában tért vissza Prágába, [64] ahol családja, főleg húga, Ottla viselte gondját. Április 10-én a Bécs melletti Kierlingbe, dr. Hoffmann szanatóriumába utazott kezelésre, [76] itt hunyt el június 3-án. Halálát feltehetőleg éhezés okozta, mivel az evés a torka miatt rendkívüli fájdalommal járt, és az intravénás táplálást akkor még nem fejlesztették ki. [120] [121] Halálos ágyán is Az éhezőművészen dolgozott, amelyet még akkor kezdett írni, amikor még képes volt táplálkozni. [122] Testét visszavitték Prágába, 1924. június 11-én a žižkovi Új Zsidó Temetőben helyezték örök nyugalomra. [60] Kafka élete során ismeretlen volt, de nem is hiányolta a hírnevet, halála után viszont hamar ismertté vált a neve. [89] Sírját Leopold Ehrmann építész tervezte. [123]

Más nyelveken
English: Franz Kafka
Аҧсшәа: Франц Кафка
Afrikaans: Franz Kafka
Alemannisch: Franz Kafka
aragonés: Franz Kafka
العربية: فرانس كافكا
asturianu: Franz Kafka
Aymar aru: Franz Kafka
azərbaycanca: Frans Kafka
башҡортса: Франц Кафка
Boarisch: Franz Kafka
žemaitėška: Franz Kafka
беларуская: Франц Кафка
беларуская (тарашкевіца)‎: Франц Кафка
български: Франц Кафка
Bislama: Franz Kafka
brezhoneg: Franz Kafka
bosanski: Franz Kafka
буряад: Франц Кафка
català: Franz Kafka
нохчийн: Кафка, Франц
čeština: Franz Kafka
Cymraeg: Franz Kafka
Deutsch: Franz Kafka
Zazaki: Franz Kafka
Ελληνικά: Φραντς Κάφκα
Esperanto: Franz Kafka
español: Franz Kafka
euskara: Franz Kafka
estremeñu: Franz Kafka
føroyskt: Franz Kafka
français: Franz Kafka
Gaeilge: Franz Kafka
贛語: 卡夫卡
Gàidhlig: Franz Kafka
galego: Franz Kafka
Avañe'ẽ: Franz Kafka
עברית: פרנץ קפקא
Fiji Hindi: Franz Kafka
hrvatski: Franz Kafka
Հայերեն: Ֆրանց Կաֆկա
interlingua: Franz Kafka
Bahasa Indonesia: Franz Kafka
Interlingue: Franz Kafka
Ilokano: Franz Kafka
íslenska: Franz Kafka
italiano: Franz Kafka
Patois: Franz Kafka
Basa Jawa: Franz Kafka
ქართული: ფრანც კაფკა
Qaraqalpaqsha: Franz Kafka
Адыгэбзэ: Франц Кафка
Kabɩyɛ: Franz Kafka
қазақша: Франц Кафка
Kurdî: Franz Kafka
Кыргызча: Кафка Франц
Lëtzebuergesch: Franz Kafka
Limburgs: Franz Kafka
لۊری شومالی: فئرانتئس کافکا
lietuvių: Franz Kafka
latviešu: Francs Kafka
Malagasy: Franz Kafka
олык марий: Франц Кафка
Baso Minangkabau: Franz Kafka
македонски: Франц Кафка
монгол: Франц Кафка
кырык мары: Кафка, Франц
Bahasa Melayu: Franz Kafka
Mirandés: Franz Kafka
မြန်မာဘာသာ: ဖရန့်ဇ်ကပ်ဖ်ကာ
مازِرونی: فرانتس کافکا
Plattdüütsch: Franz Kafka
Nederlands: Franz Kafka
norsk nynorsk: Franz Kafka
occitan: Franz Kafka
Livvinkarjala: Franz Kafka
Picard: Franz Kafka
polski: Franz Kafka
Piemontèis: Franz Kafka
پنجابی: فرانز کافکا
português: Franz Kafka
Runa Simi: Franz Kafka
română: Franz Kafka
armãneashti: Franz Kafka
русский: Кафка, Франц
русиньскый: Франц Кафка
саха тыла: Франц Кафка
sicilianu: Franz Kafka
srpskohrvatski / српскохрватски: Franz Kafka
Simple English: Franz Kafka
slovenčina: Franz Kafka
slovenščina: Franz Kafka
српски / srpski: Франц Кафка
Seeltersk: Franz Kafka
svenska: Franz Kafka
Kiswahili: Franz Kafka
Tagalog: Franz Kafka
Türkçe: Franz Kafka
татарча/tatarça: Франц Кафка
українська: Франц Кафка
oʻzbekcha/ўзбекча: Franz Kafka
vèneto: Franz Kafka
vepsän kel’: Kafka Franc
Tiếng Việt: Franz Kafka
Volapük: Franz Kafka
Winaray: Franz Kafka
მარგალური: ფრანც კაფკა
ייִדיש: פראנץ קאפקא
Yorùbá: Franz Kafka
Bân-lâm-gú: Franz Kafka
粵語: 卡夫卡